A Sous-Vide helyes folyamata 10 pontban

Alapvető sous-vide ételkészítési technikák összefoglalása

Még ma is előfordul, hogy a Sous-Vide technológia veszélyeit ledegradálva a végtelenségig leegyszerűsítik, lebutítják egyesek és ezzel komoly élelmiszer biztonsági kockázatot vállalnak. Ez a kockázat nem csak saját magukra veszélyes, hanem az egész technológia létjogosultságát és engedélyezését is veszélyezteti ezért a nem tudatos használat ellen tiltakozásom jelélül nyílt harcot indítok!

A Sous-Vide minimális és alapvető folyamatának betartása elengedhetetlen a biztonságos műveléséhez, ezért a Sous-Vide Chef termékek vásárlóinak áprilistól már rendelkezésükre áll egy távoktatás platform. Ez egy Brand közössége, ahol a belépési azonosítók és IP cím ellenőrzést követően beléphetünk a rendszerbe. A Távoktatás rendszer két platformra készült, külön otthoni és éttermi felhasználóknak. Azok, akik elméleti síkon minden részletében szeretnék elsajátítani az Sous-Vide alapjait, és lehetőségük van az útmutatások alapján saját konyhában a gyakorlásra, azok számára bátran ajánlható.  A mindenre kiterjedő írásos tanulmányok receptúrákkal, technológiai leírásokkal, laborvizsgálati eredmények felhasználásával készült és hőkezelési hőmérséklet-idő táblázatokat is tartalmaz. A távoktatás modul titoktartási szerződéshez kötött, mert sokéves tapasztalati információkat és hiteles nemzetközi szakirodalmi fordításokat is tartalmaz. Az új platform Sous-Vide Chef csomagot vásárlóknak érhető el.

Hozzávalók;

  • Vákuumcsomagoló gép
  • Speciális sterilizáló Sous-Vide Chef vákuumtasakok
  • Sous-Vide Chef precíziós hőkezelő berendezés
  • Sokkoló, és/vagy jéggép
  • Műanyag adagoló flakon
  • Regeneráló kád
  • Rostlap, vagy serpenyő

1. Nyersanyagok tárolása, előkészítése

A sous-vide termékek mikrobiológiai minőségének biztosítása már az alapanyagok hűtőtárolásával kezdődik, hiszen a kiinduló hőmérséklet nagy kihatással lehet a végtermékre is. Ezért javasolt a nyersanyagokat +3,0 °C alatt szükséges tárolni és vágás után 48 óránk van feldolgozni.  Szűkebb értelemben a hús harántcsíkos izomszövet, kötőszövettel, vérerekkel és idegekkel együtt. A hús kémiai összetételét tekintve vízből, fehérjéből, zsírból, vitaminokból és ásványi anyagokból áll. Víztartalma 60-75% között változik, amelynek csak 3-5%-a kötött víz, ezért a húsok magas víz aktivitású élelmiszerek közé tartoznak.

2. Sóoldatos fertőtlenítés. A Pácolás, puhítás

Mivel manapság a húsok fiatalabbak és zsírtartalmuk kisebb, mint régen, sokan sós vízben pácolják vagy más módon puhítják őket vákuumcsomagolás előtt. A legtöbb pác savas, mivel ecetet, bort, gyümölcslevet, vajat vagy joghurtot tartalmaznak. Ezek közül csak a boros pác jelenthet problémát. Ugyanis, ha az alkohol nincs felmelegítve pácolás előtt, a vákuumcsomagolásban gőzzé válhat, ami azt okozhatja, hogy a hús különböző részei nem egyformán sülnek meg. Ez úgy küszöbölhető ki, hogy forralással kifőzzük a bor alkoholtartalmát, majd visszahűtve adjuk az ételhez.

A sós lében való pácolás az utóbbi időben vált rendkívül népszerűvé, különösen sertéshús és baromfi sütése esetén. Általában a pác sótartalma 3-10% között van (ez literenként 30-100 g-ot jelent), ebben áztatjuk néhány órát, majd öblítés után tesszük a vákuumtasakba, majd a vízfürdőbe. A sós lében való pácolásnak két fő hatása van: egyrészt a pác feloldja az izomrostokat, amelyek így nem alvadnak meg és nem sűrűsödnek össze. Másrészt a hús súlya 10-25%-ának megfelelő vizet nyel el (amely tartalmazhat ízesítőket, fűszereket, száraz fűszerteákat stb.). Ez a magyarázata annak, hogy bár sütéskor a hús tömegének egy kis részét elveszti, az eredeti tömegéhez képest mégis csak 0-5% a csökkenés mértéke.

A Sous-Vide Chef professzionális vákuumcsomagoló gép család rendelkezik Gastrovac funkcióval, amely gyorspácolásra, marinálásra is alkalmassá teszi a készüléket.

3. Felületi kérgezés, forrázás

A húsok esetében is javasolt egy felületi sterilezést is alkalmazni, ami nagyon rövid ideig tartó és nagyon magas hőmérsékleten hőbehatás, amely a  kezelt anyagok textúráját nem változtatja meg. A sterilezést minden esetben sokkoló hűtésnek kell követnie.

A speciális összetételű OPA/PE -40+121 fokos professzionális tasakok azok, amik a Sous-Vide valódi kiegészítői, kizárólag ezek a tasakok bírják ki a blansírozást (forrázást), ami a biztonságos hőkezelés elengedhetetlen része az Indirekt főzési metódus esetében. Ezek a speciális összetételű laminált tasakok tökéletesen alkalmasak és élelmiszer biztonsági szempontokból biztonságosnak a hosszú és kioldódásmentes hőkezelésre.

 

4. Ízesítés

Az ízesítés nem várt nehézségeket okozhat a vákuumos hőkezelésnél: miközben sok fűszer, illetve fűszernövény hatása ugyanúgy hat, mint más esetben, bizonyos fűszerek hatása erősebb lehet és ezáltal könnyen túlízesítetté válhat az étel. Ennek oka az, hogy a hőmérséklet túl alacsony ahhoz a keményítőt és a sejtfalakat megpuhítása. Valójában a zöldségek nagyobb hőmérsékletet igényelnek, mint a húsfélék, ezért külön kell hőkezelni őket. Fontos tudnivaló, hogy a friss fűszernövényből készült olajak, vagy emulziók, savas emulziók (vinaigrettek) vagy a nyers fokhagyma hatása sokkal erősebb, mint a hagyományos hőkezeléseknél.

Hosszabb ideig (több mint néhány óra) tartó hőkezelés esetén az extraszűz olívaolaj hatására az ételnek fémes íze lesz. A jelenség oka, hogy az extra szűz olivát készítéskor hidegen sajtolják, és nem finomítják, így hosszabb idő alatt az olíva összetevői még alacsonyabb hőmérsékleten is felbomolhatnak. Ez a kellemetlen hatás könnyen kiküszöbölhető úgy, hogy finomított étolajakat használunk, vagy pedig az olivával a sütést követően ízesítjük az ételt. Nagyon sokféle jó minőségű semleges ízű (neuturális) olaj kapható a kereskedelemben, (repceolaj, napraforgó magolaj, szőlőmagolaj, kukoricacsíra olaj) ezek használata célszerűbb a sous-vide ételek elkészítésénél.

A legideálisabb módszer a fűszerezésre a friss fűszerolajak, fűszerecetek, fűszer-olaj emulziók, vagy olaj-ecet-fűszernövény emulziók használata, melyek elkészítése házilag is kivitelezhető.  A fűszereink elkészítése szintén a sous-vide technológiával javasolt.

Ez a módszer intenzív ízeket hoz létre és bevonatot képez a hús felületén, így csökkenti a levegővel való érintkezés minimális esélyét is, azaz az oxidációt, valamint növeli az alapanyag hővezető képességét is!

Természetes tartósítás és ízesítés is egyben a hideg füstölés használata hőkezelés előtt. A felhasznált fa fajtájának a gyakorlatban nagy jelentőséget tulajdonítanak. Általában a keményfákat részesítik előnyben. Az általános füstölésre használt fafajták a tölgyfa, a cserfa, a bükkfa, az akácfa, a cseresznyefa, a juhar, és bármely gyümölcsfa. Fapogácsás füstölők kiválóan alkalmasak szabályozott füstölési metódusokra.

5. Vákuumcsomagolás

A termék vákuumcsomagolása több célt szolgál. Azon túl, hogy csökkenti a lé kiválást és megőrzi az íz anyagokat, az aerob patogének túlélését is megakadályozza, ezzel növeli az élelmiszer biztonságát. Csomagolás után a főzést azonnal meg kell kezdeni, vagy hűtő tárolást kell biztosítani. A vákuum nagysága 12 kPa, a tökéletes zárást ellenőrizni kell, mert a hőkezelés során felpúposodott tasak minőségromlást okoz.

Vákuumtasakok, vákuumtekercsek, CSOMAGOLÓANYAGOK vákuumcsomagoló gépekhez

A vákuumcsomagolás lényege, hogy az alapanyagból szinte teljes mértékben eltávolítsuk a levegőt, ezáltal oxigénmentes környezetet hozzunk létre, ami elpusztítja a levegő jelenléte nélkül életképtelen mikroorganizmusokat, azaz az aerobokat. Az oxigén kizárása fokozható, ha védőgáz opciós vákuumcsomagoló gépünkkel élelmiszerbarát, íztelen védőgázt juttatunk a csomagolásba, ami a termék eltarthatóságát növeli.

A gáz összetétele általában szén-dioxid, vagy nitrogén, illetve ezek keveréke.

A vákuumcsomagolás az alapanyag körül oxigénmentes teret hoz létre, ezért fő előnye, hogy megakadályozza az oxidációt.

További előnye, hogy légritkított térben a forráspont csökken, így adhat teret a vákuumcsomagolás a Sous-Vide technológiának és így változtathatja meg a tökéletes vákuum a Sous-Vide a hőkezelési paramétereket.

6. Hőkezelő berendezés

Egy kísérlet kimutatta, hogy a teljesen telepakolt kombi pároló sem süti meg az ételek minden pontját azonos mértékben. A leglassabban megsült vákuumcsomagolt adagnak 70-200% közötti mértékben több időre volt szüksége ahhoz, hogy 20°C-ról 75°C-ra felmelegedjen (80°C-os beállított működési hőmérsékleten). Ennek oka az általános vélekedés szerint az, hogy amikor a sütő 100°C alatt üzemel, a gőz cirkulációja sokkal gyengébb a sütőkamrában és a sütő teljesítménye nagyban függ a keringő gőztől. A kombinált sütőkben a hőközlő közeg a levegő, ami közel annyira sem tudja pontosan tartani a beállított hőmérsékletet, mint a víz. A Sous-Vide Chef precíziós hőkezelő kádak azonos mértékben képesek hőkezelni az alapanyagok minden részét, a hőmérsékleti eltérés az ételek egyes pontjai között általában kevesebb, mint 0,5°C. Ahhoz, hogy a behelyezett, vákuumcsomagolt adagok egyenletesen elkészüljenek nagyon fontos, hogy teljesen ellepje őket a víz, ne legyenek egymásra helyezve és legyen köztük elég hely. A hőfok-idő paraméter pár megválasztásánál a 6D elv érvényesüljön, vagyis a Clostridium spórák száma 6 nagyságrenddel csökkenjen.

Magasabb hőmérsékleten az ételek felfújódnak (vízgőzzel) ezért ahhoz, hogy a víz alatt maradjanak, rögzítse őket a víz felszínén úszó polipropilén labdákkal, vagy valamilyen más módon.

7. Hőkezelés

A sous-vide sütésnek két fő irányzata van, a direct és az indirect főzési metódus. A két módszer között jelentős a különbözőség.  Amikor a sous-vide kádban lévő víz hőmérséklete éppen csak meghaladja az étel belső részének, azaz a magjának hőmérsékletét (maghőmérséklet)  másrészt, amikor a víz hőmérséklete jelentősen meghaladja azt, és a kívánt maghőmérsékletig melegítjük a kezelendő alapanyagot.  Miközben a második változat közelebb áll a klaszikus ételkészítési módszerekhez, az első irányzatnak több jelentős előnye van a klasszikus metódussal szemben.

Abban az esetben, ha az ételt jóval nagyobb hőmérsékleten hőkezeli a körülvevő víz, mint annak ideális belső hőmérséklete, egy alkalommal ki kell venni a kádból, és lehűteni, elkerülve így, hogy túlkészüljön. Ez kizárja azt, hogy az étel ugyanabban a vízben pasztőrözödjön, amelyben elkészül.  Mivel annak időtartama, amíg az egyes ételfélék belső hőmérséklete eléri a kívánt értéket az egyes alapanyagoknál teljesen különböző, ezért maghőmérő tűszonda használatára van szükség. Annak elkerülése érdekében, hogy levegő vagy víz jusson a tűszonda beszúrásakor a vákuumcsomagolásba, a tűt egy zárt műanyaghab tapaszon keresztül szúrjuk át. Még a tűszondához használt neoprene tapasz használata esetén is juthat levegő a csomagolásba akkor, amikor a tűt kihúzzuk, de a hőkezelés során sem levegő, sem víz nem juthat be!

Ezzel szemben az egyenletes vízfürdős hőkezelés esetén, amikor a víz hőmérséklete éppen csak meghaladja az étel maghőmérsékletét, az étel végig a vízben maradhat annak veszélye nélkül, hogy túlkészülne. Így a pasztőrözés végbe mehet ugyanabban a vízben, amelyben elkészül. A hőkezelés időtartama hosszabb, mint a tradicionális sütési módszerek alkalmazása esetén, de a hús meglepően magas hőmérsékletet ér el. Ennek oka az, hogy a vízben a hő terjedése 23-szor gyorsabb, mint a levegőben, a vákuum hatására a forráspont radikálisan csökken.  Ráadásul tűszonda használata sem szükséges, mivel a hőkezelési időtartamok előre kalkulálhatóak hosszú kutatásaim útmutatásai alapján.

 

A hő hatása a húsra

A húsban az izom 75%-ban vízből, 20%-ban proteinből és 5%-ban zsírból és egyéb összetevőkből áll össze. A protein 3 csoportra osztható: miofibrilláris (50-55%), szarkoplazmikus (30-34% és kötőszövetre (10-15%). Amíg a miofibrilláris proteinok (főleg a miozin és az aktin) és a kötőszövet proteinok (főleg kollagén) összehúzódnak, a szarkoplazmikus proteinok kitágulnak a hő hatására. Ezt a jelenséget denaturálásnak is nevezzük. Melegítés közben az izomrostok hosszában és keresztben is összemennek. A szarkoplazmikus proteinok felhalmozódnak és szélesednek, összehúzódnak és feloldódnak. Az izomszövetek 35-40°C-on kezdenek összehúzódni és az összehúzódás 80°C-ig lineárisan nő. A szarkoplazmikus proteinok 40°C-on kezdenek halmozódni és a zselésedni, ami kb. 60°C-on fejeződik be. A kötőszövetek 60°C-on kezdenek összehúzódni, ez a folyamat 65°C-on intenzívebbé válik. A húsdarab vízlekötő képessége nagymértékben függ a miofibriláris fehérjéktől.  A hús víztartalmának 80%-át a miofibrilek fogják le a vastag (miozin) és a vékony (aktin) rostok között. 40°C és 60°C között az izomrostok és vékonyabbá válnak ezzel a köztük lévő terület megnagyobbodik, majd 60°C és 65°C között az izomrostok hosszukban húzódnak össze, amely jelentős vízveszteséget okoz, a hőmérséklet növekedésével a rostok egyre kisebbre húzódnak össze. Azon hőmérséklete felett, amikor a rostok összehúzódnak a kollagén feloldódik a vízben, ezt hívjuk kollagén anyagnak. Míg a sértetlen kollagén denaturalizációja 62-63°C, halban 45°C, a kollagenáz enzimes denaturalizációja 55-57°C.

Puha hús sütésekor várjuk meg, míg a hús eléri a kívánt hőmérsékletet, és ezt a hőmérsékletet tartsuk hosszabb ideig. A hőkezelések időtartama nagyban függ a hús vastagságától: a kétszer olyan vastag húst 4-szer annyi ideig kell hőkezelni!

Kemény húsokat hosszabb hőkezelés alá kell vetnünk, így ízletessé, élvezeti értékét magasabbá lehet tenni. A hosszú ideig tartó sütés után a hús több mint kétszer olyan puhává válhat azzal, hogy a kollagént zselatinná változik és a rostok egymáshoz tapadását gyakorlatilag megszüntetjük. Kimutatták, hogy hagyományos  hőkezelés során ez a hatás 80°C-on 12-24 órán belül következik be, de ezután már csak kis mértékben puhul tovább.

Szintén kimutatták, hogy fiatal állatok húsának sütésekor a hús alacsony hőmérsékleten puhul meg leginkább.  Ezért marhahúst is, ha sokáig tartunk alacsony hőmérsékleten, jelentős mértékben megpuhul, a kollagének pedig zselatinná válnak.

8. Gyors lehűtés (jeges fürdő, sokkoló hűtés)

A hőkezelés után intenzív hűtés elengedhetetlen a mikrobiológiai minőség biztosítása miatt, ezért a terméket 3 °C alá 1-1,5 órán belül. Az intenzív gyors hűtés meggátolja a kritikus hőmérsékleti tartományban a spórás baktériumok szaporodását. Az utószennyeződés elkerülése érdekében a termék természetesen a vákuumtasakban marad.

A jéggép a jeges fürdő alkalmazásához szükséges eszköz. Az elkészült termékeket hirtelen sokkolásnak, felületi lehűtésnek kell követnie, hogy a sokkoló szekrény optimálisan (1 órán belül) le tudja hűteni a sous-vide félkész terméket

-Sokkoló hűtés- A jeges fürdő után, a maghőmérséklet lehűtésére alkalmazzuk. Gyors és pontos, maghőmérővel rendelkezik. A levegő lehűtésével kemény és lágy sokkolásra használható.

 

9. Hűtve tartás, tárolás

A 3 °C alatti tárolás és szállítási hőmérséklet ajánlott, amennyiben a termék hőmérséklete meghaladja a 10 °C-t, azonnal meg kell semmisíteni! A tárolásra használt ipari hűtőszekrényt, vagy hűtőkamrást 0 fokra célszerű beállítani, hogy hatékonyan és stabilan működhessen és tartsa a hőmérsékletet legfeljebb 3 °C-on.

10. Felmelegítés, regenerálás

Ha felmelegítjük, vagy újra lehűtjük az ételt, fontos hogy megelőzzük a Clostridium botulinum és a Bacillus cereus toxinjainak képződését, valamit a Clostridium perfringens szaporodását, mivel a pasztörizálás során elvileg megszabadult az összes nem-spóraképző patogéntól. Általában a maghőmérséklet minumum 54,4 °C-ra melegítését legfeljebb 6 órán belül ajánlják. Ehhez a művelethez javasoljuk a maghőmérő tűszondával ellátott Sous-Vide Chef statikus regeneráló kádakat.

 

Akár nagyüzemi, akár éttermi gyártástechnológiáról beszélünk, meg kell határozni a kritikus pontokat. Minden termék esetében írásban kell megadni a kritikus szabályozási paramétereket és azok tűréseit, és ezt a dolgozók számára hozzáférhetővé kell tenni. A technológiai folyamat minden rész folyamatát dokumentálni kell, minden termék esetében.

Ebben is segít ügyfeleinek a Gasztronauta kft

 

Csidei Tamás
Szaktanácsadó, Sous-Vide szakoktató
www.gasztronautakft.hu
info@gasztronautakft.hu